Főgerinc

A Radnai-havasok főgerince

hosszú menetelés

A Radnai-havasok mintegy 56 km hosszan húzódó főgerincének bejárása felejthetetlen élmény. A többnapos sátorozós vándorlás során a civilizációnak csak a perifériájával találkozunk, igazi nomád túra ez. A gerincút piros sáv jelzése majdnem végig a valódi gerincen vezet (esetenként kisebb alternatív kerülőket is felkínálva), középső részén kilométereken át 2000 m felett kanyarog. A teljes út végigjárása tempótól és kitérőktől függően nagyjából 5-6 napot vesz igénybe, de több helyen is megszakítható.

1. szakasz: Szacsali-hágó (818 m) - Köves-hágó (1196 m)

Az első etap felvezető jellegű, szekérutat kell követni, mely jórészt erdőben vezet. Legmagasabb pontjáig (1450 m) felfelé kell menetelni, innen ereszkedik az út a hágóba, ahol kijelölt sátorozóhelyet találunk. Vízért sajnos le kell ereszkedni a közelebbi patakokhoz, vagy még útközben kell vételezni, amikor víznyerőhely mellett haladunk el.

2. szakasz: Köves-hágó (1196 m) - Források-közti-nyereg (1840 m)

A második szakaszban kijutunk az erdőből a gyephavasi régióba. Rögtön az elején szívós emelkedő vár ránk, meg kell másznunk az 1710 m magas Öreg-bércet. A hátralévő részben enyhébben emelkedik a szekérút, a Tarniţa Bătrânei nevű hágót követően pedig már egyértelműen a hegység gyephavasi régióját járjuk.

Nemsokára a Tarniţa „La Cruce” nyeregbe érünk (alatta a Rebra-tó mellett kijelölt sátorozóhely), ahová északról a Borsa felől érkező kék sáv, délről pedig a Párva felől érkező kék háromszög jelzés csatlakozik be, s egyben véget ér a szekérút. Itt dönthetünk úgy is, hogy egy napra megszakítjuk a gerincvándorlást és teszünk egy kitérőt a Bukuly-csúcsok, illetve Nagy-Pietrosz felé (bejárva a Bukuly-tavak katlanát) majd másnap folytathatjuk utunkat a gerincen.

A Bukuly - Pietrosz mellékgerinc látképe a Tarniţa La Cruce nyeregből

A Bukuly - Pietrosz mellékgerinc látképe a Tarniţa La Cruce nyeregből
Fotó: © Budai Péter, 2009

A Tarniţa „La Cruce” nyeregből kelet felé továbbhaladva a gerincen előbb az Obârşia-Rebri nevű magaslat, majd a Kormány (Cormaia) és Repedő (Repede) csúcsok következnek. Utóbbi kettőt észak felől ki is kerülhetjük a hegyoldalban vezetett, így kevesebbet szintező alternatív ösvényen, amely mellett újabb kijelölt sátorozóhely található. A két variáns a Források-közti-nyeregben (Şaua Între Izvoare) egyesül újra, itt iható vizű forrás fakad. Korábban e kevéssé szélvédett nyereg volt kijelölve sátorozásra, időnként ma is igénybe veszik a túrázók.

A Radnai főgerince a Repedő-csúcsról nézve

A Radnai főgerince a Repedő-csúcsról nézve
Fotó: © Budai Péter, 2006

3. szakasz: Források-közti-nyereg (1840 m) - Ló-havas déli oldala (1882 m)

A harmadik szakaszban nincs olyan sok szint, az út aránylag gyengéden hullámzó jelleget ölt (igaz nem is követi hűen a főgerincet). Előbb elhaladunk a Nyerges-tető (2041 m) alatt, majd egy sűrű törpefenyvessel benőtt emelkedőt követően a Puzdra-nyeregbe (~2020 m) érünk (nem sokkal ez előtt csatlakozik be délről a sárga sáv jelzés, amelyen az Ányes-völgybe lehet lejutni, Domhátfürdő falu felé). A nyeregből rögtön két csúcs is csábító közelségbe kerül, melyek megmászásáról nehéz lemondani: súlyos zsákjainkat hátrahagyva a Puzdra (2189 m) és a Nagy-Tejes (2172 m) csúcsok panorámával gazdagíthatjuk élményeinket, és persze fotótárunkat.

A Radnai főgerince a Nagy-Tejesről, jobbra a Puzdra

A Radnai főgerince a Nagy-Tejesről, jobbra a Puzdra
Fotó: © Budai Péter, 2006

Gerincutunk a Nagy-Tejes oldalában halad tovább, majd leereszkedik a Tejes-nyeregbe (~1920 m). Innen fel kell kapaszkodni a Galac-csúcsra (2048 m), melynek túloldalán északról becsatlakozik egy szekérút (kék háromszög jelzés a Negoiescu-völgyön le Borsa irányába). Ezután elhaladunk egy-két kisebb, suvadással keletkezett tavacska mellett (felettünk balra több is van), majd jobb kéz felől a lejtőn két forrást vehetünk észre. Ezek környékén nyugodtan lecövekelhetjük sátrainkat, nem sokkal lejjebb a patakocskákon pedig kiváló helyet találhatunk a kiadósabb mosakodásra, ami eddigre bizonyára felettébb esedékessé válik. Reggel valószínűleg egy birkanyáj fog a legnagyobb nyugalommal átbaktatni táborunkon.

A Gargaló - Ember-tető - Korongyos vonulat a Ló-havas déli oldalából

A Gargaló - Ember-tető - Korongyos vonulat a Ló-havas déli oldalából
Fotó: © Budai Péter, 2009

4. szakasz: Ló-havas déli oldala (1882 m) - Kis-Lála-tó (1920 m)

A negyedik szakasz elég hosszú, és a sok hullámzás miatt kiadós szintemelkedés is összegyűlik a végére. Táborhelyünktől nincs messze a Gargaló-nyereg, ahol ismét búcsút intünk a szekérútnak (itt két kiszállási lehetőség adódik: kék sáv Borsafüred, kék kereszt Dombhátfürdő felé). A nyeregből rögtön neki is iramodhatunk a Gargalóra (2159 m) vezető fárasztó emelkedőnek. A csúcsról dél felé kanyarodva hullámozunk tovább: a Boglyát (2121 m) nyugatról megkerülve érkezünk meg a 2134 m magas Ember-tetőre, ahol ismét keleti irányba fordul a főgerinc.

A Radnai főgerince a Gargaló-nyeregből nézve

A Radnai főgerince a Gargaló-nyeregből nézve
Fotó: © Budai Péter, 2008

A továbbiakban a gerinc vonalát hűen követve, kisebb-nagyobb kiemelkedések (Csisa és Coasta Netedă gerincek) leküzdésével egyre közelebb jutunk az Ünőkőhöz (közben délről becsatlakozik a kék háromszög jelzés Radnaborberek felől). Ugyan a főgerinc jelzése nem visz fel a csúcsra, azonban kevesen mennek el a hegység második legmagasabb bérce mellett anélkül, hogy megmászták volna. A csúcsot természetesen oly módon is meghódíthatjuk, hogy előbb letáborozunk a közeli Kis-Lála-tó mellett kijelölt sátorozóhelyen, mely aktuális szakaszunk végpontja (egy picit le kell ereszkedni a főgerincről). A közelben forrásvíz fakad, a tó melletti sátrazás pedig - jó időben - nagyszerű élmény.

A Csisa - Coasta Netedă - Ünőkő - Peleskóca vonulat a Boglyától

A Csisa - Coasta Netedă - Ünőkő - Peleskóca vonulat a Boglyától
Fotó: © Budai Péter, 2009

5. szakasz: Kis-Lála-tó (1920 m) - Radnai-hágó (1271 m)

Az utolsó, levezető szakasz már csak egy emelkedőt tartogat számunkra, a Lála-csúcs (2222 m) alatti hágóból a csúcsig. A tekintélyes megjelenésű, háromszögletű piramisról hosszú ereszkedés következik a Radnai-hágóba, ahol megszállhatunk a menedékházban, vagy ha még nem lett elegünk belőle, le is sátorozhatunk.

A Radnai főgerincének ereszkedő keleti vége az Ünőkőről (távolban a Szuhárd)

A Radnai főgerincének ereszkedő keleti vége az Ünőkőről (távolban a Szuhárd)
Fotó: © Budai Péter, 2006

| útleírás | felvezető utak |

A főgerincre vezető útvonalak

A főgerincet rossz időjárás, betegség vagy időhiány esetén több helyütt is elhagyhatjuk jelzett úton. Az északi kiszállások rövidebbek, de meredekebbek, míg dél felé lankásabb, viszont hosszú ereszkedésekre kell számítani. Az utak jelzése helyenként sajnos megkopott, épp ezért pont a gerincről nehéz megtalálni egynémelyiket.