Turistautak
| általános tudnivalók | útinformációk |
Általános tudnivalók
a gyalogsztrádákról
Jelzésrendszer
A Radnai-havasok turistaútjain a Romániában „szabványos” három szín (vörös, sárga, kék) és négy forma (sáv, kereszt, háromszög, pont) kombinációjával találkozhatunk. A jelzések állapota vegyes: van ahol elég sűrű és szépen felújított, van ahol kevésbé. Az erdős részeken fákra, feljebb kövekre vagy oszlopokra festve találjuk őket. A kiterjedt gyephavasokon elsősorban az utóbbiak mutatják az utat. Ezek a póznák azonban helyenként igencsak szellősen vannak elhintve, ezért a látási viszonyok (például a gyakori köd) nagyban befolyásolják a helyes útkövetést.
Karakter
A turistautak jellege elsősorban magasság és terepviszonyok függvényében változik. Bejárásuk nem igényel különösebb technikát, a nagy szintkülönbségek viszont általában jó erőnlétet kívánnak (egy pár túrabot is jól jöhet).
A hegylábi régió erdőségeiben sokszor erdészeti utakat kell követnünk, de vannak gyalogösvények is. A legeltetés miatt a törpefenyvesek nagy részét kiirtották, helyüket havasi gyepek vették át. Itt általában a gyepszintbe ásott vágatokban futó ösvények, esetenként pedig szekérutak vezetik a vándort. Olykor ezek az ösvények is belevesznek a „zöldségbe”. Ilyenkor térképről leolvasott irány szerint, valamint (amennyiben lehetséges) a környező terep alapján tájékozódva mehetünk tovább, remélve hogy megtaláljuk az elveszett fonalat. A legmagasabb csúcsokon (Nagy-Pietrosz, Ünőkő), illetve a főgerinc északi letöréseinél köves terep is előfordul, de a hegység egészét tekintve ezek nem jellemzőek.
Télies (havas, jeges) körülmények között az egyébként jól járható hegyoldalak és gerincek könnyen komoly veszélyforrásokká válhatnak (lavina, kicsúszás, hópárkány leszakadás), ezért az erdőhatár feletti túrázás télen csak megfelelő tapasztalattal és helyismerettel rendelkező, felkészült hegyjárók számára ajánlott.
Az alábbi felsorolás elsősorban a hegység főgerincéhez közelebb eső túraútvonalakra fókuszál, minthogy főképp ezek tarthatnak számot a legnagyobb érdeklődésre (a hegység nyugati régiójában kijelölt hosszú, többnyire sűrű erdőségben vezető turistautak leírása a későbbiekben várható). A felsorolt utak többségéhez részletes vagy általános útleírás és útvonalmetszet tartozik, valamint néhány kivételtől eltekintve az útvonalak megtekinthetők a radnaihavasok.ro GPS alapú térképén is. A megadott időtartamok irányadóak – természetesen egyéni kondíciótól függ, hogy ki mennyi idő alatt teljesít egy adott távot és szintet. A feltüntetett szintemelkedések és süllyedések a megadott irányra vonatkoznak. Az oldalon közölt információk naprakészen tartásában számítok az olvasók terepi tapasztalataira, bármilyen változás vagy kiegészítés bejelentését szívesen veszem.
Majszín/Izaszacsal → (Iza-forrás) → Köves-hágó/Áfonyás-tó
9-10 km | 3 óra | +500/700 m | -0 m | térképen
Borsafüred → Juharos → Puzdra-katlan → Tejes-nyereg
kb. 11 km | 5-6 óra | kb. +1100 m | kb. -50 m | térképen
Ha hasznosnak találod az itt található túraleírásokat és megteheted, kérlek támogasd a radnaihavasok.ro fenntartását és fejlesztését hűtőmágnes vásárlással, adományozással, vagy utasbiztosítás kötésével!
Borsafüredről (840 m) régen ez a jelzés a Juharos (Păltiniş), vagy más néven Misi-tető (Faţa Meselor) megkerülésével vezetett fel az egykori Puzdra-menedékházhoz (1540 m), majd pedig onnan tovább a Tejes-nyeregbe (1930 m). Az egykori jelzésekből mára azonban szinte csak hírmondó maradt... Emellett néhány éve az olimpiai sípálya új – pénzügyi gondok miatt működésbe sajnos máig nem helyezett – felvonójának építésével együtt egy újabb útvariánst is elkezdtek lejelezni (amit szintén befejezetlenül hagytak). Jelenleg tehát a helyzet a következő: az üdülőtelep főutcájáról a 18-as főútról való leágazás utáni első jobb oldali utcába kell felkanyarodnunk – ez az új felvonót kiszolgáló jelzetlen, de jól követhető dózerút, amely számos szerpentinnel kapaszkodik fel az 1663 m magas Buza Muntelui tetejére (a felvonó felső állomásához). Ennek az útnak az utolsó kanyarulatából (1617 m) ágazik ki jobbra a néhány éve festett friss jelzés, ami a gerinc közelében maradva, kissé emelkedve vezet ki minket a fenyőerdőből a Juharos bokrokkal és havasi gyeppel vegyesen borított széles hátára (a régi út a hegy túloldalán kényelmes ereszkedéssel érte el a menedékházat). Innen érdemes inkább a gerinc mentén haladva – immár jelzés és komolyabb ösvény nélkül – a Galac-nyereg felé igyekvő dózerútra (kék háromszög jelzés) becsatlakozni, semmint a Tejes-nyeregbe vezető, igencsak megkopott jelzésű, alig kivehető ösvényt keresgélésével próbálkozni (ami vagy felesleges szintvesztéssel, vagy pedig a hepehupás, törpefenyővel benőtt terepen való keserves „úttörőmunkával” járna). Figyelem: a Juharoson alkalmanként nyájat legeltetnek, a pásztorkutyák ilyenkor kerülőre kényszeríthetnek...
Télen a Juharos platóját követő meredekebb részek lavinaveszélyesek lehetnek!