A Radnai-havasokról

a hegység bemutatása, szigorúan dióhéjban

Legelésző lovak a főgerincen
Fotó: © Budai Péter, 2006

A Radnai-havasok (románul: Munţii Rodnei) a Keleti-Kárpátok vonulatának legmagasabb, egyben a legtöbb alpesi vonást hordozó tagja. Magját túlnyomórészt kristályos és átalakult (metamorf) kőzetek alkotják, melyet üledékes kőzetek öveznek. A hegység voltaképp egy aszimmetrikusan kiemelkedett sasbérc: a mintegy 50 km hosszú, kelet-nyugati irányú főgerinctől északra meredeken, délre viszont lankásabban ereszkedik a hegységet határoló völgyekbe. A főgerinc középső része kilométereken át 2000 m felett hullámzik.

Szomszédja nyugaton a Széples, melytől a Szacsali-hágó választja el. Keletre a Radnai-hágó képezi határát a Szuhárd-hegység felé. Északon a Visó, délre pedig a Nagy-Szamos völgyén túl már a Máramarosi-havasokat, illetve a Borgói-hegységet találjuk. A Radnai-havasok vizeinek java a Tisza mellékfolyóit táplálja (Nagy-Szamos, Visó, Iza), csupán a keleti részen eredő Aranyos-Beszterce és annak néhány pataka tartozik a moldvai Szeret folyó vízgyűjtőjéhez. A hegység területén szép számmal találunk tiszta vizű forrásokat (bár a magasabban fekvők egy-egy szárazabb évben nyár végére elapadhatnak).

Az Aranyos-Beszterce
Fotó: © Tomasz Świst, 2008

A hegység legmagasabb csúcsai 2100-2300 méterre magasodnak. Akad jónéhány tengerszem is, továbbá a mészköves részeken számos barlang (ezek többségét csak a XX. században tárták fel, és valószínűleg van még mit találni manapság is). Vízesésekben sincs hiány, legismertebb közülük a Radnai-havasok büszkesége, a Gonosz-kő oldalában kb. 80 m magasról lezúduló Lóhavasi-vízesés, melyről több legenda is szól. Nyár elején egész hegyoldalakat borít be a virágzó erdélyi havasszépe (Rhododendron kotschyi), már külön emiatt is érdemes ilyenkor meglátogatni a Radnait.

A magashegyi régió egyébként nem túlságosan látogatott (részben ebben is rejlik egyik vonzereje). A hegység főgerincét nyár derekán is csak az elszántabb bakancsos turisták járják (magyarok, csehek, lengyelek és románok vegyesen). Kedvező időben felbukkanhat néhány környékbeli paplanernyős is, télen viszont a sísport kerül előtérbe. Elsősorban a borsafüredi sípályák jelentenek vonzerőt, de a Radnai kiváló terep túrasízésre is. Zsúfoltságra azonban egyik évszakban sem kell számítani. Mindehhez hozzátéve, hogy a hegység úgy Magyarországról, mint Erdélyből autóval vagy vonattal egy napon belül elérhető, nincs más hátra, mint szedni a sátorfát és elindulni...

A Radnai-havasok főgerince nyári időszakban
Fotó: © Budai Péter, 2006

A Radnai-főgerinc képe télen
Fotó: © Fenyős Zoltán, 2009