Aranyos-Beszterce forrástava (Lacul Ştiol)

Az Aranyos-Beszterce forrástava közvetlenül a Gargaló-csúcs északi fala alatt helyezkedik el, 1650 m magasan. Mint azt a neve is elárulja, innen ered az Aranyos-Beszterce, ami a környékbeli patakok (Büdös-patak, Ünőkő-patak) vizével egyesülve hamar folyóvá duzzad, és így folytatja útját Moldva felé (tehát már nem a Kárpát-medence vízgyűjtő rendszeréhez tartozik).

Az Aranyos-Beszterce forrástava a Gargaló csúcsáról
Fotó: © Budai Péter, 2009

Már a kevésbé figyelmes szem is könnyen felfedezi a tó szokványostól eltérő alakját. A magyarázatot egy durva emberi beavatkozás jelenti, ami ráadásul nem is olyan rég történt... Az utolsó jégkorszak végétől 2002-ig egy csepp alakú tengerszem húzódott meg ezen a helyen. Pişota 1968-as mérései szerint az akkori tó felülete 0,06 hektár, átlagos mélysége 1 m, legmélyebb pontja pedig 2 m volt. 2002 őszén Borsa akkori önkormányzata - dacára a terület védettségének - belekezdett egy szabadidőközpont kialakításába. Ennek első lépéseként dózerút készült a Borsai-hágóból egészen a tó partjáig, majd ezután hozzáfogtak a tómedence drasztikus átalakításához. Az eredeti tó szélétől északkeleti irányban mintegy 80 méterre markológépekkel gáttal torlaszolták el a kifolyó víz útját, és egy új, mesterséges kifolyási pontot alakítottak ki. A beavatkozásnak „köszönhetően” lényegesen nagyobb, 1,24 hektár vízfelületű, patkó alakú tó jött létre, melynek átlagos mélysége 1,9 m, legmélyebb pontja pedig 5,7 m lett. A tervezett szabadidőközpont végülis a nemzeti park késői közbelépése miatt nem valósult meg, az időközben végrehajtott tónagyobbítással viszont már nem volt mit kezdeni...

Az „új” tó jellegzetes patkó alakja
Fotó: © Szabó Zsolt, 2009

A régi tómedencét a patkó déli (hegy felőli) ága foglalja magába, a másik ág teljes mértékben az átalakítás következtében jött létre. Ez utóbbi sekélyebb, és külalakra is szabályosabb. Az újonnan létrejött tó az eredetihez képest több mint 33-szor annyi vizet tárol, vízfelülete pedig 18-szorosára növekedett. A bővítéssel a Radnai-havasok legnagyobb és egyben legmélyebb hegyi tava jött létre, bár e dicsőség kétes... A természet erősödő feltöltődéssel válaszolt az emberi beavatkozásra: 2002 és 2006 között a mérések szerint átlagosan 2,5 cm üledék rakódott le, ami sokszorosa a környékbeli tavaknál tapasztaltaknak (forrás: Mîndrescu et al., 2010).

Ezt a részt csak néhány éve borítja víz
Fotó: © József László, 2009

Az Aranyos-Beszterce forrástavát több jelzett turistaúton is megközelíthetjük. A leglátványosabb Borsafüredről a Lóhavasi-vízesés (Cascada Cailor) érintésével felkapaszkodni, a legkönnyebb pedig a fent említett dózerúton a Borsai-hágóból (Pasul Prislop), ez utóbbi hegyikerékpárral is megtehető. Az útvonalak az Asztal-réten (Poiana Ştiol) találkoznak (itt van egy esztena is), ahonnan a tó már csak egy rövid séta.