A Radnai-havasok barlangjai
Alvilági labirintusok
a mélység titka...
A Radnai-havasok nem csak felszíni látványosságokban gazdag – a termetes hegyek gyomra számos kisebb-nagyobb üreget, rövidebb-hosszabb barlangjáratot rejt magában. Tulajdonképpen a hegység egész területén találunk barlangokat, a leginkább kifejlett, tekintélyes méretű barlangrendszerek azonban a délnyugati régió kiterjedt eocén kori mészkőtakarójában alakultak ki. Ezeket a föld alatti karsztképződményeket többnyire csak a XX. század második felében fedezték és tárták fel. Könnyen lehet, hogy a Radnai tartogat még további meglepetéseket a kíváncsi szpeleológusok számára. Az alábbiakban a hegység legnevezetesebb és legismertebb barlangjai kerülnek rövid bemutatásra.
Lámpákat bekapcsolni, kalandra le!
A Borla-tető (Vf. Bârlei, 1620 m) nyugati oldalában eredő Tăuşoarelor-patak bal oldalán található barlangot 1955-ben fedezte fel Leon Bârte, helybéli tanító. Bejárata 950 m magasan, a Başca-csúcs (1323 m) északi oldalában nyílik. A hegység leghosszabb barlangja (járatainak teljes hossza 16,1 km), és függőleges kiterjedése sem csekély: 461,6 m (-356 m / +105,6 m). Feltárása több évtizeden át tartott, 2004-ig az ország legmélyebb ismert barlangja volt (jelenleg már a pádisi V5 zsomboly e cím birtokosa, -642 m-rel). Járataiban négy patak vize találkozik, feltételezik, hogy összeköttetésben áll a Jgheabul lui Zalion barlanggal is. Karsztképződményekben ugyan szegény, de falain gyakoriak a kristályos gipszalakzatok. Látogatásához engedély szükséges (mely a kolozsvári Emil Racoviţă Barlangkutató Intézettől szerezhető be), különleges felszerelést és gyakorlatot igényel.
A Tăuşoare-barlangban
Fotó: © discover-romania.ro
A barlangot 1958-ban fedezte fel Leon Bârte, a Tăuşoarelor-forrásbarlangtól északra fekvő Valea Seacă nevű csúcs (1002 m) nyugati oldalában. Bejárata egy aktív víznyelő, 830 m magasságban, az Izvorul Orbului patak völgyében található. Teljes hossza: 4513 m, függőleges kiterjedése: 303 m (-298,5 m / +4,5 m). Járatai gazdagok barlangi képződményekben, szűkössége és számos vízesése miatt azonban a legnehezebben járható romániai barlang hírében áll. Látogatása engedélyhez kötött. A barlangról 82 oldalas román nyelvű monográfia és részletes térkép is elérhető.
A Zalion-barlang bejárata
Fotó: © Jakab Loránd, 2006
A barlang a Rebra-patak völgyének felső részén, a Paltinului csúcstól (1792 m) nyugati irányban kiágazó Piciorul Zânei gerinc északi oldalán található, mintegy 1327 m magasságban. Sokáig csak 30 métert ismertek belőle, azonban az 1970-es évek második felében végzett feltárást követően járatainak teljes hossza 4368 méterre bővült. Jelenleg az ország legsűrűbb elágazásrendszerrel bíró ismert barlangjaként emlegetik. Szűk járatai több szintben helyezkednek el, a barlang függőleges kiterjedése: 112 m (-98,5 m / +13,5 m). Nehézsége miatt csak megfelelő felszereléssel és kellő tapasztalattal járható.
A Tündér-barlang bejárata
Fotó: © Jakab Loránd, 2006
Az Öreg-bérc (Vf. Bătrâna, 1710 m) északi oldalában található barlang bejárata 1250 m magasságban nyílik, egy 30 m mély töbör alján. Az eocén mészkőben létrejött barlangot 20-30 m magas termei és zuhatagai teszik értékessé (a legmagasabb vízesés 15 m magas). Járatainak teljes hossza 2440 m, függőleges kiterjedése pedig: -170 m. Mivel nagy része ma is aktív, bejárása csak speciális felszereléssel, és kedvező időjárási körülmények esetén lehetséges.
A Schneider-barlang keresztmetszeti rajza
Forrás: www.speologie.org
A Radnaborberek feletti Dealul Popii hegy délkeleti oldalában, 1100 m magasan található barlang üregeinek egy része nem természetes úton, hanem századokkal ezelőtti bányásztevékenység révén keletkezett. A barlangot 1959-ben először feltérképező Dr. Balogh Ernő ezért Felemás-barlangnak nevezte el. Járatainak teljes hossza: 491,5 m, szinteltérése: -38,2 m. A sűrű erdőben lévő bejárat meglelése nem egyszerű feladat, maga a barlang azonban könnyűszerrel járható, a látogatónak mindössze lámpára van szüksége. Valószínűleg az egyszerű megközelítésnek tudható be az is, hogy egykor híres aragonitkristályaiból mára sajnos csak hírmondók maradtak a falakon.
A Felemás- vagy Schneider-barlang Nagy-termének felső része
Fotó: © Balogh Ernő, 1955
A Cobăşel-patak – folyásirány szerinti – bal oldalán található, kb. 6 km-re északra Újradnától, a hegyoldalban. Teljes hossza: 570 m, szinteltérése: -33 m. Igazi különlegessége, hogy rendkívül idős (prekambriumi) kristályos mészkőben fejlődött ki. Barlangi képződményei közül említésre méltóak a járatok végeinek közelében gyakori korallit cseppkövek. A barlang komolyabb felszerelés nélkül is járható, de saját biztonságunk érdekében érdemes bejelenteni a látogatás tényét. Vegyük továbbá figyelembe a denevérek téli nyugalmi időszakát (szeptember – április), ez idő alatt ne zavarjuk őket!
A Cobăşel-barlangban
Fotó: © Radnai-havasok Nemzeti Park
A hegység főgerincétől északra lévő Gonosz-kő (Piatra Rea) Borsafüred fölé magasodó kristályos mészkőtömbjében kialakult zsombolyok közül ez legmélyebb. Többnyire függőleges vonalvezetésű aknája 106 m mélyre nyúlik le az 1630 m magasan lévő felszíni nyílástól. Érthető okokból még a pásztorösvények is messze elkerülik, így nehéz meglelni.
Felhasznált irodalom: Győrffy Lajos, Jancsik Péter: Radnai-havasok | www.romania-natura.ro
