Nos, visszaérkeztünk. Sajnos az időjárás igen rossz volt: szinte állandó eső, hideg (a Pietrosz-csúcs környékén, 1900 fölött konkrétan havazott vasárnap délelőtt) és köd. Így az eredeti tervnek (Borsa-Pietrosz-végig a gerincen a Radnai hágóig) csak az elejét tudtuk megvalósítani.
Szombaton viszonylag későn értünk Borsára, így a Mosolygó-tót már nem tudtuk elérni: egy kis pásztorszálláson húztuk meg magunkat, a szalmával terített padláson aludtunk. Másnap a met. állomás melletti sárga kis ház padlására becuccolva csomagok nélkül megmásztuk a Pietroszt, ahol a köd miatt gyakorlatilag semmi kilátásban nem volt részünk. Hétfőn a csomagokkal fölmentünk a gerincre, de a Rebránál visszafordultunk a nagy hideg, eső és szél miatt. Addigra sajnos alig maradt száraz ruhánk, az állandó nedvesség és hideg miatt pedig nem lehetett ruhát szárítani. A kedvezőtlen körülmények (zéró látótávolság és kilátás és ebből következően alacsony élményfaktor, egyre romló idő) miatt úgy döntöttünk, hogy ezt a túrát most nem folytatjuk, döntésünkhöz hozzájárult az, hogy a met. állomás dolgozói előzöleg azt mondták, csütörtökig marad az igen rossz idő.
A Mosolygó-tóhoz visszaérve a helyi meteorológus házaspár kijelentette, hogy a kis sárga házban nem tartózkodhatunk, ezért vagy lemegyünk Borsára, vagy megszállunk egy melléképületükben 50 lejért, vagy velük a házban 100 lejért (vagy sátrazunk persze). A 100 lejes megoldást választottuk: fűtött szoba, meleg víz, angolvécé fogadott minket, este pedig egy felejthetetlen pálinkázás Vasilével (felesége, Olga egyébként magyar származású volt). Az, hogy befogadtak minket, valószínűleg az ő személyes, ad hoc és talán nem is teljesen szabályos döntésük volt, erre ezért szerintem senki nem bazírozzon.
Ezt követően leereszkedtünk Borsára, és kedd-szerdán egy kis autós kirándulással kárpótoltuk magunkat az elmaradt hegyi élményekért: Beszterce, Szászlekenc, Harina, Sajóudvarhely, Somkerék, Dés és Szilágysomlyó gyönyörű középkori emlékeit tekintettük meg.
Amit sikerült látnunk a Radnaiból (elsősorban a Mosolygó-tó katlana), az gyönyörű volt, és az elemekkel való küzdelem is egy bizonyos élményt jelentett, de elhatároztuk, hogy egyszer jobb időben is vissza kell még jönnünk.